Kiborult kavicsok



Nemrég, amikor azon gondolkoztam, hogyan lehetne szemléltetni a kavicsragasztó erős kötését, rájöttem, hogy szabadon álló összeragasztott kavicsok bizonyára meggyőzőek lehetnek.
De a kavicsok legkevésbé szoktak "csak úgy lenni"..., viszont folyton kiborulnak.
Hát, ha borul, akkor borluljon!




Felhasznált anyagok:
-üvegedény
-Pentart ragasztólakk dekorkavicshoz
-nagyszemcsés színes dekorkavics (ehhez a nálunk most kapható dekorkavicsok közül a legnagyobb méretűt választottam)




Ez a kavicsragacs nem szárad gyorsan, hogy legyen időnk a felületen szépen elrendezni a köveket - az éppen kiboruló kavicsok megkötéséhez is idő kell, ezért egy kicsit csaltam.

Először a váza aljába ragasztottam be a kavicsokat. Nem szabad beönteni a ragasztót, mert az üveg nem nedvszívó, ha a ragasztót vastagon hordjuk fel, akkor a felülete megköt, mielőtt a ragasztó nedvessége elpárologna. Ezt sajnos tapasztaltam is, kicsit vastag lett a váza alján a ragasztó, és nagyon nehezen tisztul ki.
Mikor a váza belsejébe ragasztott kavicsok megkötöttek, az oldalára döntöttem a vázát, és a belső oldalra is kavicsokat ragasztottam. Ennek a teljes száradását is megvártam, mielőtt folytattam a munkát.

Ismét a talpára állítottam a vázámat.
Most jön a szabadon ömlő kavicsok elkészítése: a vázám mellé tettem egy másik ugyanakkora vázát: a másik váza szolgált a potyogó kavicsok száradásáig támasztéknak. Az üres váza tetejére egy műanyag genotermet tettem. Nemrég említettem, hogy a kavicsragasztó nem köt műanyaghoz, és ezt a tulajdonságát ki is lehet használni.
A genoterm tetején rendezgetni kezdtem a kavicsokat, az egymással érintkező felületüket beragasztóztam, és kialakítottam a "kavicsfolyamot". Néhol lefolyt a ragasztó a fóliára, de ez nem baj, száradás után lehúzható a kavicsokról a genoterm.



A fenti képről lemaradt a genoterm - képzeld hozzá! :)

Óvatosságból két napig meg sem moccantottam a vázáimat, hogy biztosan megkössön a ragasztó mindenütt. Ha nincsen sok helyed, akkor célszerű a vázákat eleve egy erős tálcára helyezni ragasztás előtt, akkor el tudod rakni tálcával együtt olyan helyre, ahol nem nyúl hozzá senki, és nincs útban. Ha nincsen kettő egyforma edényed, akkor bármi mással, pl könyvekkel is megoldhatod az alátámasztást, a genotermnek köszönhetően nem lesz ragasztós semmi.

Néha bekukkantottam a genoterm alá, mikor már majdnem víztiszta volt a ragasztó, óvatosan kihúztam a fóliát a kavicsok alól, és az üvegvázát az oldalára döntve, egy polc széléről lelógatva a "kavicsfolyamot" hagytam teljesen kiszáradni.

Bár ennek az éppen kiömlő kavicshalomnak sok értelme nincsen, mégis meghökkentő dísze lehet üzletednek! Azzal viszont számolj, hogy bár jól láthatóan stabilan kötnek egymáshoz kicsi felületen érintkezve is a kavicsok, de a szállítása igencsak macerás egy ilyen dísznek. Mikor én hordoztam, akkor mindig hozzáragasztottam a támasztékul szolgált másik vázámhoz egy maszkolószalaggal a kavicsos vázát, hogy az autó rázkódása nehogy leüsse a szabadon lévő kavicsokat.

Az éppen kiömlő kavicsfolyam elkészítésének a leírása kábé annyi időt vett igénybe, mint annak az elkészítése a száradási idők nélkül.

Egyszerűen erről van szó:
-az üvegváza aljára felragasztjuk a kavicsokat
-az oldalára is felragasztjuk a kavicsokat
-majd egy támasztékra tett genotermen összeragasztjuk a kiömlést formázó kavicsokat.

Valójában ez is ennyire egyszerű! :)

Próbáld ki, a hatás nem marad el!

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts with Thumbnails
 
google0b5ce77239ac38b5.html