Képek, csak képek


Hoztam pár képet mutatóba!

Kedvem támadt maszatolni.
Fogtam pár pasztát, és egy falapra felragasztott Renkalik rizspapír posztert jól összekentem.

Itt az első.
Sokat nem kell tudni róla.
Alapozás nélküli falapot leragasztóztam, arra felsimítottam a vízbe mártott majd kicsavart papírt, és fentről is átkentem Pentart ragasztólakkal.

Leszedtem a polcról (könnyű nekem!) fehér, kék, barna és zöld struktúrpasztát, a zöld és a barna az a fára és a fűbe került, a kék és fehér a felhős eget pótolja.

A kép aljára banánrost papírt ragasztottam: a papírból csíkokat téptem, és decoupage ragasztólakkal vastagon bekent sávokra illesztettem.

A rizspapír mintája nagyon élénk volt a maszathoz képest, ezért fehér struktúrpasztát nagyon vékonyan (és csak foltokban) kentem a papír grafikájára is.









Ez a kép is hasonlóan készült: a kép színéhez és egymáshoz is jól illeszkedő pasztákat kentem a kép több pontjára úgy, hogy az egyenetlen felületet adjon.

Gyorsan kentem a pasztákat, egymásba húzva a különböző színeket.
Ha nagyon precízen dolgozol a pasztával, akkor elveszíted a paszta egyik lényegét, és könnyen szabályos felületet kapsz a lendületes struktúra helyett.



Itt nem maszatoltam össze a teljes grafikát. Ennek a rizspapírnak van egy furcsa tulajdonsága, fényképezéskor ott, ahol csak a papír van, úgy hat, mintha fátyol lenne a képen.
Természeresen van színbeli különbség a pasztás részek és a grafika között, de élőben ennyire nem különülnek el.



Végül a kép aljára és a kép felületére dekormohát, banánrost papírt és szürke bogyókat ragasztottam hobbiragasztóval.











Ez a kép már a Hobby Duck rizspapírjából készült.
Bambusz-alátétre ragasztottam fel a papírt, majd köréragasztottam banánrost papírból egy "keretet". Itt is jól látszik, hogy a rizspapír áttetsző lesz, ha nedvesen tesszük a felületre, és az is látszik, hogy így teljesen átvette az alap struktúráját.





A Hobby Duck rostpapírja eredeti neve carta filiseta.
Sokféle rostpapír van forgalomban, ezt a papírt a forgalmazó selyemszálas papírnak nevezi.
A mi szempontunkból egy a lényeg: ezek a rostpapírok a szalvéta könnyű felhasználhatóságát (vékonyság, áttetszőség, stb.) ötvözik a decoupage papír "nehezen szakadós papír" tulajdonságával.

Hogy mennyire hasonlít a szalvétához ez a papír, jól látszik a következő képen.
Nem tettem mást, csak körbetéptem a motívumot, és a beragasztózott kőre felsimítottam a benedvesített mintát, majd fentről is lekentem ragasztólakkal. Száradás után a papír áttetsző lett, és nagyon szépen belesimult a kő felületébe.
Ha a képen ez nem is látszik igazán, ha az üzletben jársz, feltétlen nézd meg közelebbről!

Jó ismerni ezt a tulajdonságát a rizspapírnak, sokan pont ezért választják szívesen a szalvéta helyett a rizspapírt.





Ismét struktúrpaszta... Lila pasztánk nincs, kevés alkalommal használjuk ezt a színt, nem is biztos, hogy szükséges.
Nanaá, hogy nekem mégis ez a szín kellett a Provance nevű Renkalik rizspapírhoz!



Felragasztottam a falapra a papírból kitépkedett kicsi képeket, majd fehér pasztát halmoztam a képek köré, keretet formázva azoknak.
Még száradás előtt a 20ml-s sötétlila festék tubusából közvetlen (erre is jó a csőrös flakon!) rövid festékcsíkokat húztam a keretbe, és azt az ecset végével belehúzogattam a fehér struktúrpasztába.






Mikor megszáradt a keret nagyjából, a kép felületét ismét összemaszatoltam nagyon vékonyan fehér struktúrpasztával, így az egész kép még jobban egységes lett.
Oké, lehet, hogy ez az utólagos összemaszatolás az én mániám, de nem tudok leszokni róla...





Teljes száradás után felakasztás közben földre hullott a kép, és az összes kicsi keret megtört. Ez természetesen nem része a kép elkészítésének...

Szeretem ajánlani a struktúrpasztát, hiszen egyszerűen készíthetünk vele látványos díszítést kiegészítésnek a decoupage technával készült képekhez.

Próbáld ki, nagyon jó szórakozás!




Nincsenek megjegyzések:

Related Posts with Thumbnails
 
google0b5ce77239ac38b5.html