3D dekupázs - már konkrétabban






Az előző hosszú bejegyzés csak általános leírás volt - most egy konkrét példa bemutatásával már a részletek is megmutatkoznak.



Bázis:
Egy kerek dobozt lefestettem fehér színű akrilfestékkel, majd annak száradása után felragasztottam a papír bázisképét: benedvesítettem a mintát és lekentem ragasztóval - eztán illeszettem a leragasztózott felületre.




Mikor megszáradt, nagyon híg világoskék akrilfestékkel (ecsettel) körbelötyögtettem a mintát, jó tocsogósan - az alapozás megvédi a dobozt a szétázástól, így sok híg festék pedig felhősre-foltosra száradhat, nem szívja be a fa.
A doboz alsó felét is éppígy díszítettem, híg, nagyon híg akrillal.

Építkezés:
a sorban következő elemek szélét behíjlítottam, hogy ne látszódjon az alátámasztás - behajlítás a térhatást látszatát is növeli.
A megformázott elemek közepére szilikonkaucsuk ragasztót nyomtam, és egy kis pálcikával húztam belőle a motívum szélére is, középen persze jó nagy dudort hagytam.
Felfektettem a helyére a motívumot kicsit megnyomkodtam - és hagytam száradni. Oké, ez nem is igaz... ha óvatosan illesztem rá a következő, ragasztótól csúszós réteget, akkor nem deformálódik a minta egésze, ha meg kicsit el is csúszik, akkor visszatolom a pálcával.

Befejezés:
Mikor megszáradt (tényleg!) a szilikon, a sellő pikkelyére és a díszes ékszerekre Sparkler csillámzselét nyomtam, színben hozzáillőt természetesen.
A csillámzselé száradása után az egészet lekentem Pentart fényes lakkal, nem simogattam nagyon a csillámos részt, hogy a lakk ne oldja fel a zselét.
Még fényesebb lett volna a mintám - ha nem fogy el a lakkom, és két réteget kap, de így csak egyet kapott. Majd legközelebb...






Nem tudom, melyik képen lehet kivenni a 3D hatást - emiatt a sok fotó ugyanazon tárgyról...


Pár apróság, ami jól jöhet térhatású dekupázs készítésekor:


-mikor mintát vágsz ki, akkor kicsit döntsd meg a sniccert vagy az ollót, hogy a vágási él ne mutassa meg a minta hordozópapírjának az oldalát.
Ha mégis látszódik a papírszél, akkor színezd át, akár egy színes ceruzával.

-Stancolt mintánál nem a megrajzolt motívum felől tördelem ki a mintát, hanem a hátoldal felől, ott látszik pontosabban, hol is van a kivágás

-mikor a stancolt ívről ki kell tördelni a motívumot, akkor lefektetem a domborítómra és a nagyon finom csipkézett minta szélét lenyomom egy vékony tompa tárggyal, míg a hordozót felemelem: így nem szakad be a minta.

-macerás utólag kerülgetni a papírhalmokat a háttér kialakításakor.
Mint az általános dekupázsnál, itt is jó első lépésként a minta hátterét megfesteni, keretet készre festeni csak aztán ragasztgatni a képelemeket a helyükre.
Vagy -mint fent a sellős doboznál- alapozás után ragasztás, aztán a minta körüli díszítés legyen a sorrend - csak aztán jöjjön az építkezés!

-Ha használati tárgyat készítek, akkor a bázist a decoupage technika szabálya szerint ragasztom fel: benedvesítem, lekenem ragasztóval – és csak eztán illesztem a beragasztózott alapra.

-Nem kötelező minden papíron szereplő elemet egyetlen dísz készítéséhez felhasználnunk!
Ha a bázis háttérrel együtt szerepek az íven, akkor én néha lespórolom az első réteget (sicc) – azt felhasználom egy nem 3D-s tárgyra dekupázsolva.

-Az emberi ábrázolásoknál pedig az arcot és a hajat nem szeretem kiemelni, az néha horrorisztikus, vagy parókaszerű látványt tud adni...Sellőnél pl lespóroltam a kislány fejét...

-Ha szivacskockával ragasztok, akkor azt én nem a kezemben tartott elemre, hanem az alapra teszem, és aztán arra helyezem rá a részletet. Nekem így könnyebb pozicionálnom a kicsi mintákat.

-említettem fentebb, hogy a papír szélét mindig célszerű domborítani, hogy a távtartó réteget eltakarja.
Domborító lapra (vagy dekorgumira) teszem a motívumot, és a minta hátoldalán formázok: a középponttól kifele áttolom rajta az olló kerek fogantyúját. Ahol az olló benyomja a papírt, ott lesz domború(bb) a motívum.
De akár kézben tartva is formázhatunk nagyobb minta esetén.
Biztosan tudod, hogy a díszcsomagolónál a papírkötözőt késsel hogyan szoktuk bepöndöríteni...nos, ugyanezt a mozdulatot végzem el a mintám minden pontján, a középponttól kifele haladva, egy nem éles tárggyal. Pl a decoupage olló nyelével, domborító szerszámmal, kiskanál nyelével, körömreszelővel..., ami éppen szembe jött, azzal.
Nagyon apró minta esetén (pl. bocsó, levélke) pedig már nem a széleket domborítom, hanem csak az apró pötty papír közepé körözök keveset a domborító szerszámommal.

-Szilikonos ragasztó használatakor én a már domborított részletbe teszem a ragasztót, majd –ha nagy ez a részlet – eloszlatom egy pálcikával úgy, hogy a papírszélre is jusson, de oda csak hártya vastagságban.
A helyére illesztem és kicsit lenyomkodom a papírszélt, hogy biztosan rögzüljön a felületre. Ha itt nagyon benyomom véletlen, akkor behuppan a domborított minta, tehát csak annyira szabad benyomni, hogy a ragasztó érintkezhessen az alappal.

-a szilikonos ragasztó könnyen beszárad. Használat után kicsit nyomd meg a tubust, majd tekerd rá az eredeti, nem csőrös kupakot. Így is megszárad a ragasztó, de egyben szigeteli is a belső rétegét - a következő használatnál csak a megszáradt gumót kell levenni, máris lehet folytatni a ragasztást. Épp, mint az üvegmatrica-festéknél.
Ha a csőrben száradt meg a ragasztó, akkor azt letekerve ki lehet onnan egy tűvel pattintani.
Ha pedig nem hosszú időre teszed félre a ragasztót, akkor egy fogpiszkátót tolj a csőrbe: annak kihegyezett vége nem fogja kitágítani a csőr nyílását, mégis kellően lezárja a tubust.
Némelyik csőrre nekünk kell a lukat kivágni. Én eleinte naaagyon szűk lukat vágtam, aztán erőből kellett nyomkodni a tubust - ma már bátran vágok nagyobb nyílást, és csak kicsit nyomom meg a tubust. A szilikon sűrű ragasztó, így sem fog elfolyni.

...most ennyit a háromdéről - a következő tárgy bamutatásakor folyt.köv.

Léhner Csilla

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts with Thumbnails
 
google0b5ce77239ac38b5.html