Műkörmös doboz

Aki festékekkel dolgozik nap mint nap, bizony le kell mondjon a különleges körömdíszítésekről, hiszen a festék gyorsan maradandó nyomot hagy a körömlakkon.

Én mostanában mégsem mondtam le: eleinte gumikesztyűvel próbálkoztam, kevesebb, mint több sikerrel, aztán jött a gumiujj. Ez egy roppant vicces kis vacak, nem szorítja gúzsba az egész kezet, mint a kesztyű, ám használatával nem lesz gond a sarki közértbe kiugrani munka közben sem.
A helyi gyógyszertárban hat forintért adják, ez önmagában is semmiség, nopláne, ha figyelembe veszem, mennyit is költök mostanában a karmaimra.
Megállni képtelenség: minden boltban rámvigyorog egy sosemlátott színű körömlakk, vagy egy otthagyhatatlan körömmatrica... (ismerős?!)

...és persze egyre csak gyűltek, gyűltek a matricák és egyéb körömdíszek, strasszkövek, kagylóreszelékek..., kimondottan megörültem, amikor a Pentában ráleltem a festéktertó dobozra.



műkörmös decoupage doboz

Biztosan tévedés a neve, elsőre rögtön láttam, ez bizony műkörmös doboz! Pont elférnek benne a díszeim, még azok a kis kerek tégelyek is, amikben a körömdíszeket árulják - áttekinthetően, rendezetten.
Oké, a körömlakk nem fér bele, de így lesz jó alkalom legalább egy másik doboz készítésére is!

Ami még egyből feltűnő, ha ezt a dobozt megnézed, az az, hogy hatalmas felülete van (40x24), ami igen ritka nagy díszíthető felületet ad.
A hirtelen jött lehetőség kicsit meg is viccelt: alig tudtam kiválasztani, mit is tegyek rá!

Végül egy decoupage papírt választottam.

műkörmös decoupage doboz

A készítés roppant egyszerű volt:
Lefestettem fehérre az egész dobozt. A fiókokat egy festékes szivaccsal csak áttöröltem, nem volt ám türelmem precízen festegetni a rekeszeket.

Aztán az egész doboz egy laza világoslila festést kapott. Szivaccsal foltoztam a dobozomat, néhol fehér festéket is nyomkodtam a felületre. Felragasztottam a körbevágott papírt is.
A papír környékét lassítóval elkevert olíva és bordó festék keverékével nagyon kicsit árnyaltam, így a minta picit jobban beleolvad a hátterébe.

A festék száradásainak külön szakaszai vannak - amikor már éppen érintésszáraz, még könnyen felhorzsolható a festékréteg.
Ezt használtam ki, és teljes száradás előtt (tehát nem másnap!), amikor a festék már nem maszatolható el ujjal, nekiestem az egész doboznak egy csiszolószivaccsal.

Nem óvatoskodtam, a széleit, hogy jobban kiemeljem, drasztikusabban csiszoltam vissza.

Ugyanígy koptattam vissza a fiókokat is. Az éleknél erősebben, az egész felületen meg csak éppenhogy.


múkörmös decoupage doboz



műkörmös decoupage doboz

Nem kerültem ki a papírt sem, az és annak közvetlen környéke sem úszta meg a visszacsiszolást


műkörmös decoupage doboz


műkörmös decoupage doboz

Végül a doboz felületét lelakkoztam matt lakkal, hogy biztosan egyenletes legyen a fényvisszaverődés.

műkörmös decoupage doboz

..tehát nekem most ebben vannak a körömdíszítéshez szükséges vackaim.
Díszítése kellemes időtöltés volt, és külön öröm, hogy nem egy haszontalan lom készült.

Vagy....vagy lehet, hogy a körömfestés eleve haszontalan?!
Hmm...



Léhner Csilla




Kölyök-tegola

Tavaly üvegtálon sziklakert, idén falapon kistegola volt a Kölyök Mária napra készített ajándéka
Az üvegtálas kertbe sziklakerti növények kerültek, most a falap miatt csak moha.




A készítése még egy kisgyerek számára is egyszerű volt.

A cserép először simán vizes ecsettel át lett simogatva - ez a nagyon nedvszívó terrakotta felületet telíti annyira nedvességgel, hogy később a festékkel könnyebben lehessen dolgozni. Rögtön a bevizezés után fehér akrilréteget kapott a cserép.

A festést az én ecsetemmel kezdte a Kölyök, de gyorsan áttért egy darab szivacsra, jobban és egyenletesebben tudott azzal festeni.
Száradás után a ragasztólakk következett, majd abba, most előnedvesítés nélkül belesimította a papírt.
A rizspapír nem érzékeny, a kis bumfordi ujjak is gond nélkül dolgoznak vele.
Fentről is kapott egy ragasztólakkos réteget a papír, majd félretoltuk száradni.

Innen kevésbé volt egyszerű az eset...
Felnőttként nekem már megszokott a stilizálás, ám a Kölyök sorra elhajtott a segítőszándékú gondolataimmal együtt!
Ő inkább realisztikusan, mint egy terepasztal szerette volna tovaépíteni a világítótorony környezetét. Így lettek bokrok, amik kicsit kitakarják a tengert, lettek nagy sziklák, amik a bejárat mellett állnak, és lett sétány, apró kövekkel körbeszórva.
Abban mindvégig biztos voltam, hogyha ráerőltetek bármi felnőttes dolgot, akkor vagy hangosan utálni fogja, vagy szomorúan adja oda...

Így viszont lett egy vigyorgó, elégedett gyerekem.

A ragasztásokat csak "felügyelni" kellett, mivel már megismerte tavaly a ragpisztoly okozta meleg helyzetek előfordulási lehetőségeit. Ragasztgatott, méricskélt, majd rakosgatott - nagyon élvezte.

Biztosan fog még készíteni hasonló kicsi tegolákat.
A prototípus után tudjuk, még egy falap is elvisel egy valódi, erdőben szedett mohát, de ha más nem, kedvencem a tyllandsia is szép élő dísze lehet még egy ekkorka cserépnek is!





És, ha a világítótorony nem is aktuális már, itt több papírt is találsz, ami remek lehet kis tegola díszítéséhez!



Jó mókát!
Léhner Csilla

Related Posts with Thumbnails
 
google0b5ce77239ac38b5.html